Zakros a minószi civilizáció egyik legkeletebbre fekvő palotaközpontja, Kréta keleti részén, a festői Zakros-öböl közelében található. A helyszín különleges hangulata nemcsak a természeti környezetből, hanem abból is fakad, hogy ez a palota a felfedezése óta érintetlenebb maradt, mint a híresebb központok. Zakros ideális úti cél azoknak, akik a régészet iránt érdeklődnek, de nyugodtabb, tömegmentes környezetben szeretnék felfedezni a minószi örökséget.
A palota története
A Zakros-palotát i. e. 1900 körül építették, és az i. e. 15. század körül hirtelen pusztulás érte, valószínűleg egy földrengés vagy más katasztrófa következtében. A minószi időkben a palota fontos kikötői központként működött, amely kapcsolatban állt a Közel-Kelet és Egyiptom tengeri kereskedelmi útvonalaival.
A feltárásokat Nikolaos Platon kezdte meg 1961-ben, és munkássága során számos különlegesen jó állapotban fennmaradt lelet került elő. A romok viszonylag érintetlenül maradtak a felszín alatt, mivel a területet sokáig nem bolygatták. Ez a tény különösen értékessé teszi a lelőhelyet a kutatók és a látogatók számára egyaránt.
A palotarendszer felépítése
A Zakros-palota szerkezete hasonlít a Knósszoszban és Phaistosban ismert központi udvar köré szervezett palotákhoz. A komplexumban több mint 150 helyiség volt, köztük raktárak, lakószobák, szentélyek, munkaterületek és valószínűleg adminisztratív egységek is. A leglenyűgözőbbek közé tartoznak a kerámiaműhelyek és a bor-, olaj- és gabonatároló helyiségek.
A palota mellett egy teljes minószi település is feltárásra került, ahol az egyszerűbb házak, közterek és utcák ma is jól kivehetők. Az épületek sok helyen kőből készültek, és még ma is jól felismerhetőek a falak alaprajzai, a padlóburkolatok, illetve egyes helyeken freskók és faragott díszítések nyomai.
A raktárhelyiségekben arany- és ezüsttárgyakat, pecsétnyomókat, díszedényeket és más minószi értéktárgyakat találtak. Ezek a leletek megerősítik, hogy Zakros jelentős gazdasági és kulturális központ volt a minószi Krétán.
A Halottak szurdoka
Zakroshoz szorosan kapcsolódik a „Halottak szurdoka” nevű sziklaszoros, amelyet a palotától nyugatra található Zakros-fennsíkról lehet elérni. A szurdok barlangjaiban számos temetkezési helyet tártak fel, ahol agyagedények, ékszerek és sírmellékletek kerültek elő.
A minósziak gyakran használták a természetes barlangokat temetkezési célra, és ebben a szurdokban különösen sok ilyen lelőhely található. A völgyet látványos sziklafalak, vad növényzet és kanyargós ösvények jellemzik, így a szurdokban tett séta nemcsak régészeti, hanem természeti élményt is nyújt.
A túra kb. 2 órás, és közepes nehézségű – árnyék kevés van, így víz és napvédelem erősen ajánlott. A szurdok végén a túrázó eléri az alsó Zakros települést és a tengert.
A környezet és a mai Zakros
Az alsó Zakros (Kato Zakros) ma is lakott, apró falu, ahol néhány családi vendégház, taverna és kávézó működik. A falu közvetlenül a tengerparton fekszik, így a régészeti helyszín meglátogatása után lehetőség van fürdőzésre, pihenésre vagy egy frissítő étkezésre.
A település különösen csendes, autentikus hangulatú, és a nagy turisztikai helyszínekhez képest nyugodt alternatívát kínál. A helyiek barátságosak, a vendéglátók pedig büszkék a környék történelmére – gyakran maguk is sokat mesélnek róla a látogatóknak.
A Zakros-öbölben kristálytiszta víz, aprókavicsos strand és gyönyörű naplemente várja azokat, akik hosszabb időt is eltöltenének a környéken.
Megközelítés és látogatás
Zakros Kréta keleti peremén helyezkedik el, és autóval közelíthető meg a legkönnyebben Sitia vagy Ierapetra felől. A legközelebbi város, Sitia kb. 45 kilométerre található. A hegyi utak kanyargósak, de aszfaltozottak, és közben lenyűgöző panoráma nyílik a tengerre és a hegyekre.
A régészeti lelőhely belépődíjas, de az ár mérsékelt, és a látogatókhoz viszonyítva kevésbé zsúfolt, mint más nagy paloták. A helyszínen információs táblák, térképek, pihenőhelyek és egy kis kiállítás is segíti az eligazodást.
Zakros meglátogatása különösen ajánlott azoknak, akik már jártak Knósszoszban vagy Phaistosban, és szeretnék mélyebben megérteni a minószi paloták működését, azok regionális különbségeit és kereskedelmi hátterét.
Fotók: Depositphotos
