Kréta Görögország legnagyobb szigete és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. Hosszúkás alakjával kelet–nyugati irányban nyúlik el, északon az Égei-tenger, délen a Líbiai-tenger határolja. Földrajzi adottságai sokszínűek: magas hegyláncok, termékeny síkságok, mély szurdokok és karsztbarlangok jellemzik, partvonalát pedig változatos strandok, sziklás öblök és természetes kikötők tagolják. Kréta földrajza alapvetően meghatározza éghajlatát, növény- és állatvilágát, valamint kulturális és gazdasági életét is.
Elhelyezkedés és méretek
Kréta a görög szárazföldtől délre, a Földközi-tenger keleti részén fekszik, mintegy 260 kilométer hosszú és átlagosan 60 kilométer széles. Területe körülbelül 8 336 négyzetkilométer, és mintegy 1 040 kilométer hosszú partvonallal rendelkezik.
A sziget keleti és nyugati végei közötti távolság olyan jelentős, hogy időjárása, domborzata és élővilága is eltérő lehet a két végén. Kréta a 35. és 36. szélességi fok között helyezkedik el, ezzel a mediterrán térség déli peremén található, Európa legdélebbi részei közé tartozva.
Domborzat és hegyláncok
Kréta területének túlnyomó részét hegyvidék borítja. A szigetet három nagy hegylánc uralja, amelyek közé kisebb síkságok és völgyek ékelődnek:
Fehér-hegység (Lefka Ori)
Kréta nyugati részén húzódik, legmagasabb csúcsa a Pachnes (2 453 m). A hegység mészkőből áll, jellegzetes karsztos formákkal, barlangokkal, mély szurdokokkal (pl. Szamária-szurdok). Télen hó borítja a csúcsokat, nyáron zord, száraz táj jellemzi.
Idai-hegység (Psiloritis vagy Idi)
Kréta középső részén magasodik, legmagasabb pontja a Timios Stavros, amely a sziget legmagasabb csúcsa 2 456 méterrel. Az Idai-hegység fontos szerepet játszik a sziget vízellátásában, forrásai és barlangjai (pl. az Idai-antro, Zeusz mítoszának szülőhelye) jelentősek.
Dikti-hegység
Kelet-Kréta domináns hegyvonulata, legmagasabb csúcsa a Spathi (2 148 m). Széles fennsíkokat (pl. Lasithi-fennsík), barlangokat (pl. Dikteon-barlang), valamint termékeny völgyeket rejt.
A hegyvidékeken kívül több kisebb alföldi terület is található, mint például a Messara-síkság a sziget déli részén, vagy a Lasithi-fennsík kelet felé.
Vízrajz és szurdokvölgyek
Kréta nincs jelentős folyóval, a vízfolyások szezonálisak: tavasszal és ősszel aktívak, nyáron sok kiszárad. A szigeten több száz szurdokvölgy található, amelyek közül sokat túraösvényként használnak.
A legismertebb szurdokok Krétán
Szamária-szurdok (a leghosszabb és legismertebb, UNESCO bioszféra-rezervátum)
Imbros-szurdok
Agia Irini-szurdok
Kourtaliotiko-szurdok
Zakros-szurdok
Ha-szurdok (csak technikai felszereléssel járható)
A hegyek lábánál bővizű források, természetes tavak (pl. Kournas-tó), valamint felszín alatti vízrendszerek működnek. A víz karsztosodás révén gyakran barlangokban és föld alatti medrekben halad.
Partvonal és tengerparti formák
Kréta partvonala rendkívül tagolt, sok öblöt, félszigetet, lagúnát és kis szigetet rejt. Az északi part jellemzően lankásabb, több homokos stranddal, várossal és kikötővel, míg a déli part meredekebb, sziklásabb és vadregényesebb.
Néhány nevezetes tengerparti forma
Balos-lagúna (északnyugaton)
Elafonissi-lagúna (délnyugaton)
Preveli-pálmaliget és folyótorkolat (déli parton)
Vai pálmaliget és öböl (keleti parton)
Chrissi-sziget (déli partnál, Ierapetrából elérhető)
A part menti kis szigetek közül legismertebbek: Spinalonga, Dia, Chrissi, Gramvousa.
Éghajlat és mikroklímák
Kréta éghajlata mediterrán, forró, száraz nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel. A tengerszint feletti magasság és a hegyek elhelyezkedése azonban változatos mikroklímákat eredményez.
Az északi part hűvösebb és nedvesebb, míg a déli part melegebb és szárazabb. A hegyek 1 000 méter felett télen rendszeresen havasak, míg a partvidéken ilyenkor is 10–18 °C körüli hőmérséklet jellemző. A nyári hónapokban 30–35 °C is előfordulhat, különösen a sziget belsejében vagy déli lejtőkön.
A meltemi nevű északi szél nyáron gyakori, különösen az északi tengerpartokon, és meghatározza a sziget hajózhatóságát, valamint a vízi sportokat.
Földrajzi övezetek
Kréta földrajzilag négy nagyobb régióra osztható, amelyek közigazgatásilag is megegyeznek a sziget megyéivel:
Chania régió (nyugat): Fehér-hegység, Szamária-szurdok, Elafonissi
Rethymno régió (közép-nyugat): Idai-hegység, hagyományos falvak, barlangok
Heraklion régió (közép-kelet): Knósszosz, Psiloritis, Messara
Lasithi régió (kelet): Dikti-hegység, Spinalonga, Vai, Chrissi
Térképek: Depositphotos
