Gortüsz Kréta középső részén, a termékeny Messarai-síkságon fekszik, és a sziget egyik legfontosabb ókori városaként hosszú ideig politikai és vallási központ szerepét töltötte be. A helyszín történelme a minószi időkig nyúlik vissza, de fénykorát a római uralom alatt érte el, amikor Kréta római provinciájának fővárosává vált. A régészeti lelőhelyen ma is jól láthatóak a különböző korszakok nyomai, így Gortüsz a sziget egyik leggazdagabb történelmi emlékhelye.
Történelmi háttér
Gortüsz már a minószi időkben is lakott település volt, de igazán jelentőssé a klasszikus és római korban vált. A Kr. e. 3. századtól kezdve gyors fejlődésnek indult, és a Kr. e. 1. században, amikor a rómaiak meghódították Krétát, Gortüsz lett a provincia – Kréta és Cyrenaica – fővárosa. Az elkövetkező évszázadokban nagy templomok, színházak, fürdők, paloták és középületek épültek, a város lakossága meghaladta a 100 000 főt.
A római uralom után Gortüsz bizánci püspöki székhely lett, egészen addig, amíg a 9. században az arabok el nem pusztították. Ezután a város elvesztette jelentőségét, és fokozatosan elnéptelenedett.
A Gortüszi törvénykódex
A város leghíresebb lelete a híres Gortüszi törvénykódex, amely az egyik legrégebbi fennmaradt európai jogszabálygyűjtemény. A szabályokat görög nyelven, kőbe vésve írták a város egyik falára, spirálszerűen elrendezve. A Kr. e. 5. századból származó szöveg részletesen taglalja a házasság, válás, öröklés, tulajdon, büntetés és egyéb jogi kérdések szabályozását.
A kőtábla különleges jelentőségét nemcsak kora, hanem szerkezete és tartalma is adja. A sorok váltakozó irányban (boustrophedon) követik egymást, ami egy korabeli írásmód. A törvénykódexet a régészeti lelőhely központi részén, fedett védőépület alatt lehet megtekinteni.
Látványosságok a régészeti területen
A Gortüsz területén található épületek közül az egyik legjobban fennmaradt a Szent Titus-bazilika, amely a bizánci időszakban épült, és a kereszténység első krétai központja volt. Titus Szent Pál tanítványa volt, és a hagyomány szerint ő hozta el a kereszténységet a szigetre.
A bazilika közelében található egy római kori színház, amelynek kőpadjai és színpada részben ma is láthatók. A városban több templom, fórum, közfürdő, oszlopcsarnok, és lakóépület maradványait is felfedezhetjük.
A város romjai kiterjedt területen helyezkednek el, részben szabadon bejárhatók, részben kerítéssel körülvettek. A látogatás során több korszak rétegződését figyelhetjük meg: minószi alapok, hellénista falak, római oszlopok és bizánci kápolnák váltják egymást.
Hangulat és megközelítés
Gortüsz atmoszférája eltér a minószi paloták szigorú struktúrájától. A romok között olajfák árnyékában lehet sétálni, a forró nyári hónapokban is hűvösebb, nyugodtabb környezetben. A hely kevésbé zsúfolt, így ideális azok számára, akik elmélyültebben szeretnék tanulmányozni a történelmi helyszíneket.
A lelőhely Herakliontól kb. 45 kilométerre található, a legközelebbi ismert pont Phaistos, így a két helyszínt akár egy nap alatt is kényelmesen meg lehet látogatni. A területen jegypénztár, mosdó, és egy kisebb ajándékbolt is működik.
Régészeti jelentősége
Gortüsz egyedülálló abban, hogy nem a minószi, hanem a római és bizánci korszak Krétájáról ad részletes képet. A törvénykódex mellett a város városszerkezete, közterei és vallási épületei jól mutatják, hogyan működött egy római tartományi főváros a Mediterráneumban.
A lelőhely felfedezése során előkerült leletek nagy része a heraklioni múzeumban látható, de a helyszínen is több eredeti faragvány, szobortöredék és mozaikrészlet megtekinthető.
Fotók: Depositphotos
